A házirend az iskola belső életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik, és az iskola látja el a tanulók felügyeletét.

A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt.

A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények időtartama alatt.

Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), valamint pedagógiai programja (PP).

A házirend előírásai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre (parkoló, udvar, előkert, tantelep), a tanítás kezdetétől az utolsó óra befejezéséig (szünetekben is), valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra és a tanulók iskolai (elméleti és gyakorlati) tevékenységére vonatkoznak.

Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.

A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes:

2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről
1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról(Kjt.)
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról (Tnk. tv.)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült szabályok.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el a diákság és a szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).

Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani kell a jogszabályi változásokkor, ha a jogszabály előírja vagy a jogszabályváltozás szükségessé teszi, illetve az aláírók együttes igénye esetén.

A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

A tanulók felvétele az intézménybe

A szakgimnázium osztályainak beiskolázási elveit, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján.

Az általános iskolából hozott 7. osztály év végi, illetve 8. félévi eredményeit vesszük figyelembe, a következő tantárgyaknál:

magyar nyelv
magyar irodalom
történelem
matematika
idegen nyelv

Az érdemjegyek pontra átszámítva adják az összes pontszámot. (5-ös érdemjegy = 5 pont)

A hozható maximális pontszám: 50 pont

A szakma jellegétől függően feltétel az előírásoknak megfelelő orvosi pályaalkalmassági vizsgálat. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló ágazat, szakmacsoport választását, illetve idegen nyelv választását vesszük figyelembe, szem előtt tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A nyelvi nívócsoportok kialakítását felmérés előzi meg. A beiratkozástól az első tanév megkezdéséig nem illeti meg a tanulót az intézmény létesítményeinek használata, de megilleti a részére szervezett foglalkozások (gólyatábor, szülői értekezlet) látogatásának joga.

A közismereti tartalom nélküli nappali és esti munkarendű osztályok

A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. A pedagógiai programban, illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges.

Feltétel:

évfolyam követelményeinek beszámítását igazoló középiskolai bizonyítvány,
érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint),
vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga,
egészségügyi. alkalmassági vizsga,
jogszabályban meghatározott életkor.

Egyéni munkarend

A tanuló tanulmányi kötelezettségének egyéni munkarend is eleget tehet. Az egyéni munkarend engedélyezése az Oktatási Hivatal hatásköre a szülő írásbeli kérelme alapján. Nkt 45 § 5 bek. szabályozza: „A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

Egy másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit.

Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.

Tanulói jogviszony megszűnése

Szorgalmi idő alatt:

A tanköteles korú tanuló esetén a szülő/gondviselő által aláírt kérvény kitöltése és az átvevő iskola hivatalos igazolása (befogadó nyilatkozat) szükséges. A tanulói leszámoló lap kitöltése és aláíratása után kaphatja meg a tanuló bizonyítványát. A nem tanköteles tanuló esetén szülő/gondviselő által aláírt kérvény és a tanulói leszámoló lap kitöltése és aláíratása szükséges. A jelzett adminisztrációk elvégzése után kerül beírásra a bizonyítványba a tanulói jogviszony megszűnése iskolánkban.

A nyári szünetben történő kimaradásnál ugyanezt az adminisztrációs utat kell végigjárni, majd a leadott bizonyítványba is beírásra kerül a tanulói jogviszony megszűnése. (Ezt a bennlévő ügyeletes titkársági megbízott végzi, igazgatói ellenjegyzéssel)

Az utolsó évfolyamos tanulók az érettségi, szakmai vizsga bizonyítvány átvételét, és az iskolában leadott bizonyítványok átvételét aláírásukkal igazolják.

A tanulói leszámoló lapot a vizsgaidőszak megkezdése előtt kitöltik és a bizonyítvány átvételekor leadják.

Felmentések

A tantárgyi felmentéseket írásbeli kérelemre az igazgató adhatja. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülő nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a dokumentumokat (szakértői véleményt, előrehozott érettségi vizsga törzslapkivonatát), melyek igazolják a felmentés indokát.

A testnevelésóra alóli felmentést –részleges vagy teljes - orvosi igazolással a testnevelő tanár adja. A tanuló testnevelési órákon való részvételének elbírálása az iskolaorvos feladata. A szakorvosi igazolások beszerzése és az iskolaorvosnak történő bemutatása a tanuló kötelezettsége. Az iskolaorvos írásbeli javaslata lehet: könnyített testnevelés, gyógytestnevelés, teljes felmentés. Az érintett szaktanár az iskolaorvos javaslatának megfelelően jár el.

A felmentéseket az iskolai dokumentumokba az osztályfőnöknek kell bejegyezni.

A tanulók nagyobb közösségei

A házirendben előírt jogok és kötelességek egy része a tanulók nagyobb közösségeire vonatkozik. Iskolánkban a tanulók nagyobb közössége a véleményezési jog gyakorlása szempontjából minimum 40 fő vagy egy osztály.

A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleten való részvételét. A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. A szabályzat elkészítésekor és módosításakor a nevelőtestület véleményt nyilvánít. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola a költségvetésben meghatározottak szerint biztosítja.

A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, minden érintettnek meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

az iskola igazgatójánál,
az iskola igazgatóhelyetteseinél,
a DÖK patronáló tanárnál,
az iskola titkárságán,
az iskola könyvtárában,
az iskola honlapján: koosk-misk.sulinet.hu.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól, nyilvánosságáról minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell:

a tanulókat az osztályfőnöki órán,
a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

a tanulókkal az első osztályfőnöki órán,
a szülőkkel az első szülői értekezleten.
Az érintettek a tájékoztatás meghallgatását aláírásukkal igazolják.
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnöktől.

2. Az iskola működésével kapcsolatos szabályok

Az iskola munkarendje

Az iskola, éves munkarendjét, – a miniszter által kiadott tanév rendjének figyelembevételével – a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. Ezek közül 1 nap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt és ezen a napon megszervezi a Kós diák napot. A további napokon értekezleteket (értékelő, nevelési), közösségi programokat (szakmai kirándulás) szervezünk.

Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján órarend készül, amely a tanuló heti munkarendjét, a kötelező és nem kötelező tanítási órákat, ill. a tanítási órákon kívüli foglalkozások (szakkör, korrepetálás, egyéni foglalkozás, tanulószobai foglalkozás, sportköri foglalkozás, tömegsport) időpontjait tartalmazza.

Napi munkarend

A tanítás általában 8 órakor kezdődik.

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban kell az iskolába érkezniük, hogy a tanítási órát (foglalkozást) munkára kész állapotban, a felszerelést előkészítve kezdhessék.

Az elméleti tanítási órák 45 percesek, ezek kezdetét és végét csöngetés jelzi. A gyakorlati órák a szakképző évfolyamokon 60 percesek.

A tanítási órák rendjének betartása és védelme mindenki kötelessége.

A tanítási órák között szüneteket tartunk. A szünetek a nappali tagozaton 10 percesek, a 4. főétkezés biztosításához 20 perc a tanulók rendelkezésére, és az 5. óra után szünetben is lehet ebédelni. Az 5. órától a szünetek 5 percesek. Az esti munkarend szerinti órák között a szünetek 5 percesek.

Az elméleti órák és szünetek rendje:

Miskolci SZC Kós Károly Építőipar, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola elméleti oktatásának csengetési rendje

Óra	Becsengetés	Kicsengetés
0.	7:15	7:55
1.	8:00	8:45
2.	8:55	9:40
3.	9:50	10:35
4.	10:45	11:30
5.	11:50	12:35
6.	12:40	13:25
7.	13:30	14:15
8.	14:20	15:00
EBÉD	11:30 – tól.

Rendkívüli esetben a tanórák rendje az igazgató utasítása szerint alakul!

Az iskola 45 percnél rövidebb órákat is szervezhet (20/2012. R.16.§ (2)). Erre az igazgató engedélyével kerülhet sor (pl. értekezletek, iskolai rendezvények, ünnepélyek, rendkívüli események során).

Esti munkarend
1. óra	15.00 – 15.40
2. óra	15.45 – 16.25
3. óra	16.30 – 17.10
4. óra	17.15 – 17.55
5. óra	18.00 – 18.40
6. óra	18.45 – 19.25

Szombat
1. óra	8.00 – 8.40
2. óra	8.45 – 9.25
3. óra	9.30 – 10.10
4. óra	10.15 – 10.55
5. óra	11.00 – 11.40
6. óra	11.45 – 12.25
7. óra	13.00 – 13.40
8. óra	13.45 – 14.25
9. óra	14.30 – 15.10
10. óra	15.15 – 15.55

A tanműhelyben a gyakorlati foglalkozások alatt 15 perces szünetet (9.45-10.00, ill. 12.30-12.45) tartunk.

A benntartózkodás rendje, ügyelet

Az iskola épülete szorgalmi időben 6.30-tól 20.00 óráig tart nyitva.
Tanítási napokon az iskola kapuja 8:15-től 12.10-ig zárva van. A tanulók csak az osztályfőnök vagy egy vezető engedélyével mehetnek ki.
Hétvégén tanulók csak az igazgató előzetes engedélyével tartózkodhatnak az iskolában.
Ebédelni az iskolai menzán az 5. és a 6. óra utáni szünetekben lehet.
A büfét csak a szünetekben vehetik igénybe a tanulók.
A tanítási órák közötti szünetekben a tanulók a folyosókon, az udvaron, külön engedéllyel a termekben tartózkodhatnak.
Az iskola nyitvatartási idején belül 7:45– 16:00 között tanévenként elkészített rend szerint a vezetők, ill. a pedagógusok ügyeletet tartanak.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
Az iskola épületébe érkező külső személyeket a portaszolgálat tartja nyilván.
Az iskola területén a tanulók számára az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a drogfogyasztás tilos.
A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
A tanítási órán tilos enni.
Tilos – az iskola igazgatójának engedélye nélkül – bármely, az iskola életéről, dolgozóiról, diákjairól szóló kép- és hanganyag, szöveg, rajz a médiában, vagy internetes portálon való megjelenítése, közzététele.
A tanítási órákra a tanuláshoz nem szükséges tárgyak bevitele tilos. Tilos az órán mobiltelefont használni. Amennyiben a tanuló a tanítási órán mobiltelefonját használja, azt a szaktanár elveszi tőle és átadja az iskola ügyeletes vezetőjének (titkárság). A tanítás végén a tanuló átveheti a mobiltelefont, és a következő büntetési fokozatban részesül.
Az iskola területére értéktárgyat, pénzt a tanuló csak saját felelősségére hozhat. A talált tárgyakat a portára kell leadni.
Az iskolában állandó portai szolgálat lát el ügyeletet. A diákok reggel 6.30.-tól délután 18 óráig tartózkodhatnak a házirend szabályozása szerint az intézmény területén.
A tanulók kötelező munkaideje: az órarend szerinti első tanítási óra kezdete előtt tíz perccel kezdődik és az órarend szerinti utolsó óra végéig tart.
Az egyéni tanulási rend illeszkedik tanórai és az egyéb foglalkozások rendjéhez.
A tanuló a munkaideje alatt az iskolát csak írásbeli engedéllyel hagyhatja el.

A tanítási órákról az órát tartó tanár engedélyével távozhat.

A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: 11.30-11.50. (20 perc)
Az óraközi szünethez a tanulónak joga van.
Az órákat vezető tanárnak a szünetet biztosítania kell.
Témazáró feladat kidolgozása érdekében a dupla órák összevonhatók.
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani.
Szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodhatnak.
Az óraközi szünetekben minden tanulónak el kell hagyni a tantermet – csak tanári felügyelettel maradhat a teremben. A szünetekben az udvaron, illetve rossz idő esetén az aulában, a tantermek, tanműhelyek előtt tartózkodhatnak, sorakozás után az órát tartó nevelővel mehetnek be az osztályterembe.
A tanulók a tanítás befejezése után a tantermeket, tanműhelyeket tisztán hagyva, fegyelmezetten távozzanak az iskola épületéből.
A tanulók a tanári szobában nem tartózkodhatnak.
A tornateremben, a szaktantermekben, tanműhelyekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
Az iskola helyiségeit tanítási időn túl az igazgató vagy helyettese engedélyével lehet használni maximum 18 óráig.
Az iskola által szervezett rendezvényeken, valamint az osztálykirándulásokon a tanulók a tanári felügyelet biztosításával és a házirend szabályozása szerint élhetik közösségi életüket.

A helyiség-, terület- és létesítményhasználat szabályai

Az iskola helyiségei az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak.
Az iskolavezetőség az illetékesek (karbantartók, gondnok, takarítók) bevonásával biztosítja, hogy az iskola épülete, udvara a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljen.
A tanulók, az iskolában dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat kötelesek betartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején, osztályfőnöki órán a tanulókkal, szülői értekezleten a szülőkkel/gondviselőkkel ismertetni kell.
Az épület általános rendjére, tisztaságára, az épület állagára mindenkinek ügyelnie kell (folyosók, tantermek, mellékhelyiségek stb.).
A tantermek rendjéért mindig az ott órát tartó tanár a felelős.
Ha a szünetekben lehet a teremben tartózkodni, akkor annak rendjére vigyázni kell. (felelős a hetes és a folyosóügyeletes tanár)
Szaktantermekben, laborokban, műhelytermekben, számítógéptermekben, tornateremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A kulcsot a tanár veszi fel a portáról.
Laborokban, műhelytermekben, tornateremben csak a munkavédelmi szabályoknak megfelelő, illetve az órán a házirendben meghatározott öltözetben jelenhetnek meg.
A szaktanterem rendjét mindenkinek be kell tartania. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások terembeli beosztásáról a szaktanterem ajtaján elhelyezett kiírás tájékoztat.
Tanítási időn kívül a tantermekben csak iskolavezetői engedéllyel lehet tartózkodni. A felügyelőtanár, ill. a szaktanár ügyel a terem rendjére.
A sportlétesítmények használata csak tanári felügyelettel megengedett.
A tornaterembe és a konditerembe csak váltócipővel lehet belépni.
A sportfoglalkozások időpontjai a szaktanároknál és a hirdető táblán meg- tekinthetők.
A testnevelési órák, ill. a sportköri és tömegsport foglalkozások alatt a tornatermi öltözőket zárni kell, ezért a szaktanár felelős.
A testnevelési órákon tornacipőben, sportnadrágban és fehér színű pólóban kell részt venni, ezek beszerzéséről a szülő gondoskodik.
A szertárakat az igazgató által megbízott szaktanárok kezelik.
A tanműhelyek, laborok berendezését csak tanári felügyelet mellett lehet használni.
Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását – a diákönkormányzattal vagy a szervezőkkel egyeztetve – az iskolavezetés engedélyezi. Az engedély legfeljebb 23.00 óráig felnőtt felügyelet mellett adható ki. Felügyeletről a szervezőknek kell gondoskodniuk.
Az iskolában a tanulók a folyosón található szekrényekben helyezhetik el kabátjaikat, egyéb felszerelésüket.
Az iskola eszközeit rendeltetésszerűen kell használni.
Ha az iskolát anyagi kár éri, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és amennyiben lehetséges, a károkozó személyét megállapítani. A kárt okozó tanuló kártérítésre kötelezhető. A kártérítés összege attól függ, hogy szándékos vagy gondatlanságból eredő károkozás történt. Szándékos rongálásnak tekintendő a padok, a székek, a falak összefirkálása stb., valamint a mellékhelyiségekben okozott kár is. A szándékos károkozás fegyelmi vétségnek minősül.
A könyvtárnak minden tanuló és tanár automatikusan tagja, kölcsönözni a könyvtár szabályzata alapján lehet. Nyitvatartási időben minden tanuló, tanár és iskolai dolgozó használhatja a könyvtárat.
A diákok tartós tankönyvet is használnak, ezek állagának megóvásáért anyagi felelősséggel tartoznak.
A kártérítési kötelezettség mérséklésével, ill. elengedésével kapcsolatos kérdések:
Az elveszített, megrongált tankönyv, munkatankönyv kártérítésének mértéke adott esetben a körülmények, a tanuló családi-anyagi helyzetének figyelembevételével mérsékelhető, illetve elengedhető. A mérséklés mértéke, valamint az elengedés ténye indokokkal alátámasztott kérelemre igazgatói határozattal állapítható meg. A kérelemhez a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök véleményét is csatolni kell.
Az iskolában térfigyelő rendszer működik az épület, a tanulók és a dolgozók nagyobb biztonsága érdekében. A kamerák a bejáratnál kerültek elhelyezésre. A rendszer működéséről figyelemfelhívó táblák tájékoztatják az épületbe érkezők

Tanórán kívüli foglalkozások, iskolai rendezvények

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére a következő lehetőségek működnek:

szakkör (elméleti és gyakorlati tantárgyi),
érdeklődési kör (pl.: filmszakkör),
művészeti csoport (pl.: színjátszó kör)
sportköri foglalkozás, tömegsport stb.

Diákkör létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, ill. a diák- önkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége.

A diákkör létrehozásának feltétele:

minimum 7 jelentkező tanuló,
a megjelölt tevékenység illeszkedjen az iskola pedagógiai programjába,
működési rendje írásban legyen lefektetve.

A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért pedagógus vezeti.

Az iskola – a szülő osztályfőnöknek benyújtott írásbeli igénye alapján – a 9. és 10. évfolyamon tanulószobai foglalkozást szervezhet. (indokolt esetben tanév közben is).

A tehetséggondozó, felzárkóztató, fejlesztő és egyéni foglalkozások az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását segítik.

Szabadidős foglalkozások: iskolai, osztálykirándulás, múzeum-, szín- ház-, mozi látogatás, iskolai sportnap, versenyek, vetélkedők, bemutatók, amelyeket évente rendszeresen szervezünk.

Sportkör: a testnevelési órákon kívül sportolási és versenyzési lehetőségeket biztosít. Jelentkezés a testnevelő tanároknál. A megelőző tanév végén a megbízott szaktanár felméri a sportköri foglalkozásokra való igényt.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanév elején kell jelentkeznie a diáknak, és a részvétel az egész tanévre szól.

A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell.

Az iskola 9-11. évfolyamos tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el (az Nkt. 6. § (4) ill. a 20/2012. EMMI rendelet 133. §-a alapján)

egészségügyi,
szociális és jótékonysági,
oktatási,
kulturális és közösségi,
környezet- és természetvédelmi,
katasztrófavédelmi,
óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területe

A könyvtár meghatározott nyitvatartási időben (délelőtt, délután) működik. Szakirodalommal, szépirodalommal, kötelező olvasmányokkal, CD/DVD lemezekkel, hangkazettákkal, internet hozzáférési lehetőséggel áll a tanulók rendelkezésére.

Az iskolarádió igény szerint a szünetekben sugároz műsort az iskola híreiről, információkat közöl sok zenével a diákok közreműködésével. Műsorral segíti az osztályfőnöki órákat, eszköze a megemlékezések egy részének.

Az iskolai rendezvények, ünnepélyek időpontjáról az éves munkarend elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

ünnepélyek:

tanévnyitó és tanévzáró,
március 1 és október 23. tiszteletére.

megemlékezések:

október 6.
holocaust,
megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól,
megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról (június 04.)

rendezvények:

„csacsi”avató,
szalagavató ünnepség,
ballagás,
Kós-nap
nyílt napok (november-december 3 db)

Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés kötelező. Az iskolai ünnepélyeken a tanuló köteles az alkalomnak megfelelően sötét szövetszoknyában/nadrágban és fehér blúzban/ingben megjelenni és tanulótól elvárható magatartást tanúsítani. A külső iskolai rendezvények nem tarthatnak 23 óránál tovább.

Védő és óvó intézkedések

A tanuló kötelessége, hogy:

óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,
betartsa és igyekezzen betartatni társaival az osztályfőnökétől a tanév első osztályfőnöki óráján, ill. nevelőitől az első szakórán hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat,
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, ill. valamilyen rendkívüli eseményt (pl. tüzet, robbantással történő fenyegetést, természeti katasztrófát) vagy balesetet észlel,
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben állapota ezt lehetővé teszi – , ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült,
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat,
a testnevelési órákon és a sportfoglalkozásokon tartsa be ezen foglalkozásokra vonatkozó szabályokat,
a tanuló köteles a tanműhelyre vonatkozó munkavédelmi előírásokat betartani,
a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel,
az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: belgyógyászat, fogászat, szemészet, a tanulók fizikai állapotának mérése,
az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai és tisztasági szűrővizsgálatát,
az iskola ifjúságvédelmi felelőse, ill. az iskolai megbízottja foglalkozik a tanulók testi és lelki egészségének, szociális biztonságának egyéni és csoportos védelmével,
az iskola egész területén tilos a dohányzás,
az iskola területén valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztani tilos.

Személyes ügyek intézése

a hivatalos ügyeket (iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány érvényesítés stb.) a titkárságon, ill. a gazdasági irodában a 3. szünetben (10.40-10.55) lehet elintézni egyénileg vagy csoportosan,
a tanári szobában tanulók nem tartózkodhatnak,
az iskolaorvos az orvosi szobában található a kiírt időpontban,
az ifjúságvédelmi felelős, ill. az iskola ifjúságvédelmi megbízottjának illetve a szociális segítőnek a fogadási ideje a tanév rendjében kerül meghatározásra:
az órarend figyelembevételével, minden év szeptember első heteiben kerül megállapításra, és nyilvánosságra hozva.

3. A tanulói jogok és gyakorlásának rendje

A tanulói jogok gyakorlásának lehetősége a beiratkozás napjától fennáll. E jogokat a Nemzeti Köznevelési törvény 45.§-a tartalmazza, a joggyakorlás kérdéseit a házirend írja elő. Az iskolában a tanulói jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő tanár, ill. az osztályfőnökök. A jogok gyakorlásának sérelme esetén az osztályfőnökhöz, a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, végül az igazgatóhoz lehet fordulni.

A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola minden tanulójának joga, hogy:

Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy megsértették, segítségül fordulhat az osztályfőnökéhez, ill. írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását.
Nem érheti hátrány meggyőződése, véleménye miatt. Ha úgy érzi, hogy megsértették, segítségért fordulhat az osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, ill. panasszal élhet az iskola igazgatójánál.
Választó és választható a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Személyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat működik.
Ha az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola vezetőjétől kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az iskola működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát a jelen házirend megtiltotta ugyan, de a tanuló mégis behozta azt. A kárigényt írásban kell benyújtani, megjelölve a káresemény pontos idejét, helyét, körülményeit, a kért kártérítés összegét.
Tanulmányi munkájához segítséget kérjen. Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 napon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről.
Részt vehet az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, ill. ilyenek meghirdetését kezdeményezheti az osztályfőnökénél, vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra, a kiírásokban meghatározottak szerint lehet jelentkezni, amelyek időpont- ját a tanév munkaterve tartalmazza.
Részt vegyen felzárkóztató, szakköri, sport és diákköri csoportok munkájában. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola nevelési igazgatóhelyettesének feladata. A jelentkezéseket a szaktanároknak kell leadni.
Az iskola könyvtárát, számítógépes termét és egyéb felszereléseit, létesítményeit térítésmentesen veheti igénybe. Az igénybevételük szabályairól a szaktanárok, ill. a kifüggesztett nyitvatartási rend tájékoztatja a tanulót.
Kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon vagy nem az iskola pedagógiai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtani.
Szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesülhet (részletes leírást lásd 9. fejezet). Kérelmének eredményéről 30 napon belül tájékoztatást kell kapnia.
Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért jutalomban részesülhet. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelő- testület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet (A jutalmazás részletes szabályozását a 8. fejezet tartalmazza).
Az érvényes jogszabályok szerint, az iskola lehetőségeihez mérten meg- határozott módon és mértékben a tanuló szociális helyzete alapján anyagi juttatásban részesülhet. Ezek lehetnek egyszeri támogatások (hozzájárulás az iskolai kirándulásokhoz, karácsonyi ajándékozás), az iskolai alapítvány felhasználása a hátrányos helyzetű, de jól tanuló diákok jutalmazására. A juttatásban részesültek körét az osztályfőnökök javaslata alapján az osztályfőnöki munkaközösség állapítja meg.
Szakképző évfolyamra járó tanulót a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
Szakképző évfolyamra járó tanulók a szakképzésre vonatkozó szabályok szerint jogosultak juttatásokra és kedvezményekre.
Tanórán kívüli foglalkozás keretében igény szerint szervezett foglalkozáson hit- és vallásoktatásban részesülhet. Ilyen irányú igényét szeptember 15-ig kell jelezni az iskolavezetésnél.
Rendszeres egészségügyi felügyeletben részesül, szűrővizsgálaton, ill. tanácsadáson vehet részt. Felkeresheti az iskolaorvost, védőnőt, ifjúságvédelmi felelőst. A kötelező szűrővizsgálatok időpontjáról az osztályfőnök, ill. a védőnő tájékoztatja.
Tanulmányai folytatásához tájékoztatást kérhet, a szükséges információkért a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat. Kérheti a továbbtanulással kapcsolatos tájékoztatókat.
Az iskola vezetőségéhez a diákönkormányzathoz fordulhat kérdéseivel, javaslataival. A vezetők és e szervek elérhetőségéről a titkárságon kap tájékoztatást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia.
Szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről (az iskola működéséről, tanulótársairól, tanárairól) az emberi méltóság tiszteletben tartásával. Tanítási órán azonban a véleménynyilvánítás jogával a tanuló csak az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet. Nem zavarhatja meg a tanítási óra menetét, rendjét.
Az iskolának a tanuló adatait biztonságos körülmények között kell kezel- ni. A tanuló az igazgatótól írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy milyen nyilvános, személyes, különleges adatait kezeli az iskola. Ezzel összefüggésben a tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet a saját érdemjegyeiről.
A témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal előbb a tanuló megismerje, a kitűzött időpontot a szaktanár a naplóban jelzi, lehetőség szerint figyelve arra, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat íratására.
Dolgozatainak, írásbeli munkáinak érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit legkésőbb 10 munkanapon belül megtekintheti. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja meg kijavítva a tanulónak, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet, vagy sem. Ha a tanuló úgy érzi, hogy a dolgozat javítása során a tanár hibát követett el, vagy tartalmi részt nem vett figyelembe, akkor erre való rámutatással kérheti a tanártól a hiba orvoslását. Ha erre a javító tanár nem hajlandó, a tanuló az iskola igazgatójához fordulhat, aki kijelöl egy javító tanárt a dolgozat felülvizsgálata céljából.
Vendégtanulói jogviszonyt létesíthet, ill. kérheti átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba. Az ilyen irányú kérvényt az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki a szükséges egyeztetések után bírálja el a kérelmet.
Írásban kérheti – jogszabályi előírás alapján -, hogy független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Kérelmét a tanév, ill. a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez.
A pedagógiai program kínálatából minden évfolyamon választhat nem kötelező tantárgyat. A 11. és 12. évfolyamon, nyelvi előkészítőn 12. és 13. évfolyamon az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően és a pedagógiai programban leírt lehetőségek szerint megválaszthatja a tanulni kívánt érettségi tantárgyakat és ezek szintjét. (A joggyakorlás formájáról külön fejezet intézkedik.) A választható tantárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 2-áig megváltoztathatja. Erre vonatkozó írásos kérvényét osztályfőnökének kell benyújtania.
Kérheti részben, vagy egészben felmentését a tanórák látogatása és értéke- lése alól.

A tanulói jogok érvényesítése

A tanuló személyét és tanulmányait érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphat az osztályfőnökétől, a szaktanáraitól.
A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diák- önkormányzat (DÖK) látja el. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, ill. választott tisztségviselői érvényesítik.
Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Tevékenységét a saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az igazgató – a nevelőtestület véleményének figyelembevételével és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével – bíz meg.
Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákparlamentet, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, s amelyen az iskola igazgatója választ ad a tanulók által feltett kérdésekre. A diákparlament összehívásáért a diákönkormányzatot segítő pedagógus a felelős. A diákparlamenten a diákönkormányzat és az iskola vezetője beszámol az előző diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalataira.
A jogok gyakorlásához szükséges információkat az alábbi módokon kaphatják meg a tanulók:
- osztályfőnököktől (többek között osztályfőnöki órákon),
- szülőtől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően),
- iskolai diákközgyűléseken, a diákönkormányzaton keresztül.

Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat a tanuló:

minden osztályfőnöki órán,
a diákközgyűlésen a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

Kérdést intézhet a tanuló:

az iskola igazgatójához a fogadóóráján,
az SZMK-hez, vagy az SZMK vezetőségéhez, amikor ülésezik. Az időpontokról az osztályfőnökök adnak tájékoztatást.

4. A tanulói kötelességek

A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari Szakgimnáziuma minden tanulójának kötelességei a következők.

A pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatot készítsen.
Jelen legyen az írásbeli számonkéréseken, megírja a dolgozatokat, megfeleljen a tantárgyak követelményeinek. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli.
A tanórákon jelen legyen, hiányzásait a házirendben szabályozottak szerint igazolja.
Azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett.
Magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó általános és különleges szabályokat tartsa be.
Védje a személyi és közösségi tulajdont, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket. E kötelességét a tanuló teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén a tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának. Az iskola termeiben, berendezéseiben okozott szándékos kárt a tanuló a jogszabályi előírások alapján köteles megtéríteni.
Az iskola vezetőinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben.
Az ellenőrzőjét minden tanítási napon hozza magával, az ellenőrzőbeli bejegyzéseket a szülővel, a gondviselővel írassa alá.
Teljesítse az évfolyama, osztálya számára kirótt tanórán kívüli feladatokat, amennyiben azok az iskola életének szervezéséhez, hagyományainak ápolásához szükségesek (pl.: a 11. évfolyam feladata a ballagáson kordon biztosítása, terem díszítése, stb.)
Az osztályfőnök megbízása alapján, ha a tanár a csengetés után öt perccel nem érkezik meg az órára, jelentse ezt az ügyeletes igazgatóhelyettesnek.
A terembe érkezve felméri a terem rendjét, és ha kirívó rendetlenséget, rongálást tapasztal, azonnal jelenti azt a tanárnak, ill. az osztályfőnöknek.
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Sajátítsa el és tartsa be a baleset- és tűzvédelmi szabályokat.
Öltözéke, megjelenése legyen tiszta, kulturált, iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő, nem lehet közszeméremsértő, és nem viselhet tiltott önkényuralmi jelvényeket.
Tartsa be a dohányzás tilalmáról szóló törvényt, 18 év alatti tanuló dohányterméket, gyújtóeszközt sem tarthat magánál.
Iskolánk tanulóinak tanórán és iskolán kívül is tilos a különböző drogok fogyasztása, forgalmazása és birtoklása. Az ellenőrzés gyanú esetén drogteszttel történik, amely vizsgálatnak iskolánk valamennyi tanulója köteles alávetni magát.

5. Késés, hiányzás, a távolmaradás igazolása

A késés

Becsöngetéskor köteles minden tanuló munkára kész állapotban várni a tanárt. Ehhez az első óra, ill. a becsengetés előtt a terembe, a foglalkozás helyére kell érkeznie.
A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késések ideje összeadódik. 45 perc elméleti, ill. a szakképző évfolyam- okon 60 perc gyakorlati késési idő 1 igazolatlan órának minősül.
A késő tanuló az órát nem zavarhatja.
A késő tanuló az óráról nem zárható ki.
A késés igazolt:
bejárók esetén közlekedési ok miatt,
napközbeni késés csak iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatt igazolható,
a vidékről bejáró tanulók a menetrend ismeretében késési engedélyt kaphatnak,
a késések elbírálása az osztályfőnök feladata.

Mulasztások és igazolásuk, távolmaradási, távozási engedélyek

Ha a tanuló a kötelező, ill. választott tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:

a tanuló beteg volt és azt szabályszerű orvosi igazolással (amelyet kiskorú tanuló esetén a szülő is aláírt) igazolja,
a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni és erről hivatalos igazolása van,
a távolmaradás indoka elfogadható, ha azt a szülő írásban indokolja.
Ilyen igazolás a szülőtől a tanév során összesen 3 alkalom erejéig fogadható el. A tanításról távol maradhat a tanuló előzetes kérelem alapján maximum 3 napig az osztályfőnök, e fölött az igazgató engedélyével.
A hiányzás első napján a szülőnek értesíteni kell az osztályfőnököt a hiányzás okáról (levélben vagy telefonon: 06/46 530-432, elektronikus levelező rendszeren keresztül titkarsag_kos@miskolci-szc.hu).
Az igazolást a tanulók az osztályfőnöknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlannak kell tekinteni.
A hiányzás miatti elmaradás pótlása minden tanuló saját érdeke. Hosszabb hiányzás esetén a pótláshoz kérheti a szaktanár segítségét.
A szaktanár beszámoltatásra kötelezheti a tanulót hosszabb mulasztás esetén, ill. ha a hiányzása miatt témazáró dolgozatát nem írta meg.
Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan marad.
Nagykorú tanuló esetén a hiányzással kapcsolatos szülőre vonatkozó előírások a tanulóra vonatkoznak.

Az igazolatlan mulasztás és következményei (Eljárások igazolatlan mulasztás esetén - 20/2012. Korm. rend. 51. §)

Igazolatlan a mulasztás, ha azt a tanuló nem, ill. nem megfelelően igazolja. Arról, hogy az igazolás elfogadható-e, az osztályfőnök dönt.
Az iskola köteles a szülőt/gondviselőt (kollégisták esetén a kollégiumot) értesíteni, a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásánál.
Az iskola köteles a szülőt/gondviselőt értesíteni, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.
Az értesítésben fel kell hívni a szülő/gondviselő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot befolyásolja:

Igazolatlan mulasztás mértéke	Eljárásrend
Igazolatlan mulasztás mértéke	Tanköteles tanuló esetén	Nem tanköteles kiskorú tanuló esetén	Nem tanköteles nagykorú tanuló esetén
1. igazolatlan mulasztás után	Szülő értesítése, ennek bejegyzése a naplóba	-	-
5. igazolatlan óra után	Osztályfőnöki figyelmez- tető	Osztályfőnöki figyelmeztető	Osztályfőnöki figyel- meztető
10. igazolatlan óra után	Osztályfőnöki megrovás Gyermekjóléti szolgálat és lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése	Osztályfőnöki megrovás	Osztályfőnöki megrovás
15. igazolatlan óra után	Igazgatói figyelmeztetés A Kormányhivatal és a Gyermekjóléti szolgálat értesítése	Igazgatói figyelmeztetés, szülő/gondviselő értesítése
21. igazolatlan óra után	Fegyelmi eljárás megindítása	Fegyelmi eljárás megindítása	Fegyelmi eljárás meg- indítása
30. igazolatlan óra után	Gyermekjóléti szolgálat ismételt értesítése	Tanulói jogviszony megszüntetése	Tanulói jogviszony megszüntetése
50. igazoltatlan óra elérésekor	Lakóhely szerinti jegyző és a Kormányhivatal értesítése	-	-

A tanulói jogviszony akkor szűnik meg (tanköteles tanuló kivételével), ha az igazolatlan órák száma meghaladja a harmincat, feltéve, hogy az iskola a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt) legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A jogviszony megszüntetése után az iskola értesíti az illetékes egészségbiztosítási pénztárat is.
A 20/2012. EMMI rendelet 143.§ (9) alapján felnőttoktatásban megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a tanuló húsz tanóránál többet mulaszt igazolatlanul.
Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 250 órát, az iskola értesíti erről a tényről a tanulót és a szüleit/gondviselőjét. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire.
Az osztályfőnök öt – hivatalos kikérés alapján ennél több tanítási napról történő – napi hiányzást saját hatáskörben engedélyezhet.
Öt tanítási napnál hosszabb, nem hivatalos kikérés alapján történő távolmaradást az osztályfőnök javaslatára az igazgató engedélyezhet.
Kiskorú tanuló esetén a szülő egy tanévben 3 tanítási napot igazolhat.
A szaktanár javaslatára az OKTV és egyéb országos tanulmányi verseny első fordulóján résztvevő tanuló a verseny napján mentesül a tanítás alól, a második fordulóba jutott tanulók részére három, a harmadik fordulóba bejutott tanulók részére öt tanítási nap alóli felmentést adhat az osztályfőnök a felkészülésre, a versenynapon kívül.
250 óra hiányzás után az osztályban tanító tanárok közössége dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről.

A tanuló nem minősíthető:

Ha a középiskolai tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsga letételét.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségeinek.
Az adott tanévben összegyűlt igazolatlan órák és késések egy tanéven belül nem évülnek el.

6. A tanuló értékelése. A tanuló jutalmazása, fegyelmező intézkedések. A tanuló fegyelmi és anyagi felelőssége

A tanulók értékelése

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeire, a tanulói teljesítmények ellenőrzésére és értékelésére, valamint az írásbeli beszámoltatás rendjére, illetve a tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelveire, követelményeire és formáira vonatkozó részletes szabályok a pedagógiai programban találhatók.

Ezek közül a legfontosabb szabályok:

A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályzás. Félévkor az ellenőrző útján, a tanév végén a bizonyítványban kap értékelést a tanuló. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik.
A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, ill. gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani.
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgát az iskolában – külön rendeletben meghatározottak szerint –, ill. független vizsgabizottság előtt lehet tenni.

A vizsgák rendje

Osztályozó vizsga

Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott mértéket, és emiatt év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület úgy dönt, hogy a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie.

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
- a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet;
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen el

A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:

félévkor: a félévzárást megelőző 10 munkanapon belül,
a tanítási év végén és a javítóvizsgák ideje al

Javítóvizsga

Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.
A javítóvizsga a tanév augusztus 21 – 31. közötti időszaka, melynek pontos időpontját a tanévzárón ismertetjük.
Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, írásban benyújtott kérelemmel a tanévet megismételheti.
Elégtelen javítóvizsga esetén a tanuló tanulmányait első alkalommal az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott, tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Szorgalom és magatartás értékelése

A magatartás és a szorgalom osztályzatokra az osztály diákbizottság és a szaktanárok véleményét meghallgatva az osztályfőnök tesz javaslatot, majd a nevelőtestület dönt.
Nem lehet példás a magatartása annak a tanulónak, akinek háromnál több igazolatlan órája van.
Kettő vagy több tárgyból bukott tanuló szolgalmi osztályzata nem lehet jobb, mint hanyag (2).
A magatartás és szorgalom jegyek kialakításánál figyelembe vehető szempontokat a pedagógiai program tartalmazza (pl. versenyeken elért eredmények, közösségi munka, hiányzásmentes iskolalátogatás, stb.).

Dicséret, jutalmazás

Kiemelkedő tevékenységért szóbeli és írásbeli jutalmazásban részesülhet a tanuló.

A jutalmazás formái:

szaktanári,
osztályfőnöki,
igazgatói,
tantestületi dicséret,
az iskola közössége előtti dicséret az iskolai média közvetítésével.

Kiemelkedő közösségi munkáért, hiányzásmentes, bukásmentes tanévért kollektív jutalomban részesülhet az osztály. Jutalom: jutalom kirándulás, színház- vagy mozi-látogatás stb.
Az egyéni jutalmazás alapja lehet: kimagasló tanulmányi eredmény, példamutató magatartás, szorgalom, hiányzásmentes tanév, eredményes szereplés versenyeken, pályázatokon, kimagasló sporteredmények. Az iskola, a közösség érdekében végzett társadalmi tevékenység, a jutalmazás tényét nyilvánosságra kell hozni. Kiemelkedő teljesítményt tanév végén dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal is elismeri az iskola.
Az iskola anyagi lehetőségei szerint ösztöndíjban részesíti a tanulókat. (Kós ösztöndíj)

A tanuló fegyelmi felelőssége

Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmező intézkedések

szóbeli figyelmeztetés,
írásbeli figyelmeztetés:
- szaktanári figyelmeztetés,
- osztályfőnöki figyelmeztetés – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is,
- igazgatói megrovás. Javaslatot tehet rá az osztályfőnök.
- írásbeli megrovás:
- osztályfőnöki megrovás 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot
- igazgatói szigorú megrovás

Fegyelmi büntetés

Ha a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható és írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ezekről a Köznevelési törvény 58§-a, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61§-a rendelkezik.
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzi meg, melynek lefolytatását az iskola igazgatója és a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja. Az egyeztető eljárást a nevelőtestület nevében eljáró bizottság végzi, erről jegyzőkönyv készül. A bizottság az egyeztetés lezárása után dönt a fegyelmi eljárás folytatásáról.
Az egyeztető eljárás lefolytatására az iskola adhat megbízást.

Az egyeztető eljárás lépései:

Az eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Konkrét ügyben ezt követően akkor lehet alkalmazni, ha ezzel a sértett és a kötelezettség szegő is egyetért. Ha az egyeztetés részt vevői között létrejön a megállapodás, akkor a megállapodás teljesítéséig fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást. Ha nem sikerül megállapodni, vagy a kötelezettségszegő a megállapodásban rögzítetteket nem teljesíti és a sértett emiatt kéri az eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A fegyelmi tárgyalás kiírt időpontja előtt kell tartani, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül.

Az osztályfőnök felhívja a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő vagy gondviselő) figyelmét az egyeztető eljárás lehetőségére.
Egyezteti a konfliktusban szereplő felekkel (sértett, elkövető) hogy beleegyeznek-e az egyeztető eljárás lefolytatásába.
Amennyiben mind a sértett, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló beleegyezését adja az egyeztető eljárás lefolytatására, úgy összehívja a nevelőtestület és a diákönkormányzat tagjaiból álló bizottságot.
A bizottság 5 tagból áll. Egy nagykorú felnőtt, akit mind a sértett, mind a kötelességszegő elfogad levezető elnöknek (lehetőleg az osztályfőnök legyen). A diákönkormányzat vezetője, vagy DÖK tag. Az iskolai ifjúságvédelmi felelős, egy osztályban tanító tanár, a tagintézményvezető-helyettes. (jegyzőkönyvvezető, aki nem tagja a bizottságnak)
Az eljárás végén ismertetni kell az egyeztető eljárásnak az eredményét.
Amennyiben sikeres volt az eljárás, úgy a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha eredménytelen volt az eljárás.

Fegyelmi büntetés lehet:

megrovás,
szigorú megrovás,
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az e) és f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő/gondviselő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Amennyiben ez a szülő/gondviselő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a Kormányhivatal 7 napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára.

A tanuló anyagi felelőssége

Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A szándékos rongálók, köz- és magántulajdont megsértők ellen fegyelmi eljárás indul. A kártérítés mértékéről a kárbecslés és vizsgálat alapján az igazgató dönt. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az iskola pert indít az elkövető ellen.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg.

7. A tanulók és a szülők tájékoztatása

A tanulókat az iskola tájékoztatja az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról. Ennek színterei:

a tanévenként legalább egy alkalommal az iskola igazgatója által összehívott diákközgyűlés,
az iskolarádió,
az osztályfőnöki órák,
az iskola honlapja: kos-miskolc.hu
Kréta elektronikus napló

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és az ellenőrzőn, e-naplón keresztül írásban tájékoztatják.
Az elektronikus naplóhoz a szülői hozzáférés jogosultságát az iskolai nyilvántartásban szereplő gondviselőnek az iskolatitkárságon, vagy az osztályfőnöktől átvett nyomtatvány kitöltése után az elektronikus napló technikai felelőse ad.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat előre egyeztetett időpontban szóban, vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója a szülői munkaközösségi értekezleteken félévente, a rendkívüli szülői értekezleteken esetenként tájékoztatja
az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

szóban a szülői értekezleteken, a nevelők fogadóóráin, előre egyeztetett időpontban külön megbeszélésen.
írásban az ellenőrző vagy az e-napló útján, valamint a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat előre egyeztetett időpontban szóban, vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel.

8. A tankönyvellátás rendje

Az iskolánkban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásainak elveit az iskola pedagógiai programja tartalmazza.
A szülőket minden tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatni kell a következő tanév tankönyv és taneszköz szükségletéről, a várható költségekről.
A tanuló térítémentes tankönyvellátásban részesül jogszabályban meghatározott feltételek mellett. A feltételek fennállását szolgáló igazolásokat a tankönyvosztás napjáig, legkésőbb szeptember 15-ig kell benyújtani az iskola igazgatójának.
Érettségi vagy szakmai vizsgák után a bizonyítványok átvétele előtt a kölcsönzött könyveket vissza kell adni. A hiányos, összefirkált, vagy elveszett könyvek pótlásáért a vételár 50%-a fizetendő.
A tankönyvek és szakmai tankönyvek terjesztése a felelős vezetésével a tanév előtti héten, illetve a tanév első heteiben történik. A pontos időpontok az iskola kapuján és a honlapon elhelyezett hirdetésen olvashatók.

9. Egyéb szabályok

Szociális és normatív kedvezmények

Az iskola lehetővé teszi minden tanulója számára a jogszabályi keretek között a kedvezményes étkezést. Az erre vonatkozó igényt minden év szeptember 15-ig kell benyújtani az osztályfőnöknek.
Az iskola tanulóinak tankönyvtámogatását ld. Tankönyvellátás rendje c. fejezetnél.
A Kós alapítványból fizethető a Kós ösztöndíj, amelynek összege a befolyt összegtől függően évente változik, és az adott tanév I. ill. II. félévére vonatkozik.

A Kós ösztöndíj célja: az iskola jó tanuló, jó magatartású és szorgalmú, de szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinak támogatása, hozzájárulás a tanulmányi költségekhez. Az ösztöndíjra pályázni kell, melyet az intézmény Diákönkormányzata bírál el.

pályázati feltételek:

kiskorú tanuló esetén: a tanuló és szülő együttes kérelme, amely a család szociális helyzetére utal,
nagykorú esetén: a tanuló kérelme,
előző évi/félévi bizonyítvány másolata
az osztályfőnök javaslat

pályázhat:

az intézmény valamennyi tanulója,
ha a tanuló tanulmányi előmenetele legalább 4,0,
magatartás és szorgalom minősítése legalább jó,
a rászorultságot a javaslatok alátámasztják,
oszt. tanuló a második félévtől.

pályázati határidő: első és harmadik negyedév vége.

az elbírálás határideje:a beadási határidőt követő 15 nap.

Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

A jogszabályokból levezethető és az alapító okiratból következő kötelező alapszolgáltatások ingyenesek. A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 33. §-a (amely a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokat tartalmazza) meghatározza az iskolának azon szolgáltatásait, amelyet a tanuló térítésmentesen vehet igénybe.

Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:

A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 34.§-a meghatározza az iskolának azon szolgáltatásait, amelyet a tanuló térítési díj ellenében vehet igénybe.

A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. alkalommal történő megismétlésekor minden, egyébként térítésmentesen biztosított közfeladatok.
Független vizsga.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája.
A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.

A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Jogszabályok határozzák meg az alanyi jogon járó kedvezményeket. A tanulók rendszeres étkezési támogatására intézményi keretből nincs lehetőség.
A térítési díj mértékét az adott szolgáltatás kapcsán végzett gazdaságossági számítás alapján kell meghatározni.

Alapelvek a számításhoz:

a térítési díj nem haladhatja meg az egy főre jutó tényleges költségeket, a szolgáltatás „megrendelése” esetén előre kell fizetni
a szolgáltatás elmaradása esetén a befizetett díjat vissza kell fizetni
ha a szolgáltatás megtörténik, de a tanuló bármilyen okból hiányzik, visszatérítésre nincs mód
a beszedett térítési díjból a költségeket kell fedezni
az iskola adhat kedvezményt, ha erre lehetősége van (szociális rászorultság, jó tanulmányi előmenetel, stb). Ennek megállapítására az iskola igazgatója, illetve az általa megbízott helyettes jogosult.

Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése.
Tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a szakmai vizsgát, annak javító-és pótló vizsgáit is.
A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.

A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36.§-ában megfogalmazottak alapján állapítjuk meg. Az érettségi vizsgadíjat a 100/1997. évi Korm. r. a szakmai vizsgáért fizetendő díjat 2/2004. (I.30.) OM rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg az intézmény minden tanévben. A vizsgadíj befizetés az intézmény pénztárába a bizonylati szabályok betartása mellett történik.

Vagyoni jog

A szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló által hozzáadott értékkel arányos juttatás illeti a tanulót.

Tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok

Az igazgató az iskola pedagógiai programja alapján minden év április végéig elkészíti, és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak (érettségi tantárgyak esetén a felkészítés szintjéről is). A szülők és a tanulók erről szóban, vagy írásban kapnak tájékoztatót. A választható tantárgyakról valamint a választás szabályairól az intézmény Pedagógiai Programja rendelkezik.

Ha a tanuló iskolakezdés, ill. iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, ill. az igazgató által kijelölt pedagógussal.

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorol- hatja.

10. Záró rendelkezések

A házirend a nevelőtestület elfogadása után lép érvénybe és visszavonásig érvényes.
A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot. A javaslatot a diákönkormányzathoz vagy az iskola igazgatójához lehet benyújtani. A beterjesztett javaslatot a jogszabályban megjelölt közösségek megvitatják, az elfogadásáról döntenek.
A házirend felülvizsgálatára tanévenként kerül sor, amennyiben a jogszabályi változások vagy az egyéb módosítások miatt erre szükség van. A felülvizsgálatra a tanévkezdés előtt kerül sor.

A jelen házirend kihirdetéséről az iskola igazgatója gondoskodik, a jóváhagyást követő öt munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül.

11. A Házirend kiegészítése a támogató iskola, egyéni nyomonkövetés, egyéni tanulási utak és a lemorzsolódás szempontjából

A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók hiányzásának, késésnek igazolására az általános szabályok vonatkoznak. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó, a szülő által a tagintézmény-vezetőhöz benyújtott egyéni kérelmek indokolt esetben (vizsgálatra behívás, stb) a tagintézmény-vezető engedélyezi.

Késés esetében a mozgásában korlátozott tanuló számára egyéni engedélyeket a szülő által benyújtott kérvényben foglaltakat elbírálva a tagintézmény-vezető külön engedélyezi.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a térítési díj és tandíj fizetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően befizetése kérelmek alapján egyéni elbírálás alá kerül.

A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elosztásánál a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók, valamint a szociálisan rászorulók előnyt élveznek.

A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái speciális esetei

A lehetőségekhez mérten jutalmazni kell azokat a tanulókat is, akik a felzárkóztatás, korrekció, egyéni fejlesztés során pótolták hiányosságaikat, a tanév végi eredményeik legalább 1 egészet javultak. A Kós ösztöndíj megítélése esetén ebben az esetben ezek a tanulók is kiemelten kezelendők.

Az óvó védő előírások szabályozása

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel, figyelemzavarral küzdő tanulók esetében az általános szabályozás érvényes, de az osztályfőnökök, szaktanárok különös figyelmet fordítanak a fenti felsorolásban szereplő tanulók viselkedésére. Egyedi esetben az iskolapszichológus és a szociális segítő kolléga bevonásával esetmegbeszéléseket tartanak egyéni előre haladásuk biztosítása, magatartási problémáik kezelés és megoldása, valamint a szociális hátrányok enyhítése érdekében.

A tanulmányok alatti vizsgák speciális esetei

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára a speciális kedvezmények (hosszabb felkészülési idő, speciális segédeszközök használata) a szakértői és szakvéleményben foglaltaknak megfelelően biztosított.

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A választható tantárgyak, kilencedik és a tizedik évfolyamon a kompetenciafejlesztés, a felzárkóztatás szerepel a tantárgyfelosztásban. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A bemeneti mérések eredményei alapján a szaktanárok a fejlesztendő területhez rendelt felzárkóztató foglalkozásokon kompetencia és tantárgyi fejlesztéssel támogatják a tanulókat a lemaradások csökkentésében.

A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon az érettségi felkészítés szerepel a tantárgyfelosztásban. Ezeket a tizedik évfolyamon végzett szintfelmérés eredményei alapján a határoz meg az intézmény. Azok a tantárgyak kerülnek meghirdetésre, amelyek esetében az érettségi vizsga követelményeinek elérése érdekében leginkább szükséges a támogató felkészítés. A szaktanárok segítséget nyújtanak a kimeneti vizsgakövetelmények elérésében, folyamatosan nyomon követik a tanulói elmaradásokat, fejlesztő, felkészítő tevékenységükkel biztosítva az érettségi vizsgák követelményeinek elérését.

A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanulói jogok gyakorlása, kötelezettségek végrehajtása hh/hhh sni specialitások

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak:

joguk van egyéni fejlesztésben részt venni
joguk van a fejlesztés értékelését megismerni
kötelességük a megkezdett fejlesztésekben aktívan részt venni, ezekről való távolmaradásukat igazolniuk kell
kötelességük feladataikat a legjobb tudásuknak megfelelően elvégezni.

A házirend fenti kiegészítései a támogató iskola, egyéni nyomonkövetés, egyéni tanulási utak és a lemorzsolódás csökkentésének érdekében végzett pedagógiai feladatok megvalósulása érdekében kerültek az intézmény Házirendjébe.

Véleményezési nyilatkozat

A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola szülői munkaközössége képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola Házirend 2020-as elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szülői munkaközösség a Házirend 2020. évi módosítását megtárgyalta, és a módosítási javaslataival egyetért.

Miskolc, 2020. augusztus 31.

a szülői munkaközösség elnöke

Véleményezési nyilatkozat

A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola Házirend a 2020-as elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a Házirend 2020. évi módosítását megtárgyalta és a módosítási javaslataival egyetért.

Miskolc, 2020. augusztus 31.

a diákönkormányzat vezetője

Véleményezési nyilatkozat

A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola Házirend a 2020-as elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület a Házirend 2020. évi módosítását megtárgyalta, és a módosítási javaslataival egyetért.

Miskolc, 2020. augusztus 31.

a nevelőtestület nevében

Házirend

A házirendről

1. Bevezetés

A házirend célja, hatálya

A tanulók felvétele az intézménybe

A közismereti tartalom nélküli nappali és esti munkarendű osztályok

Egyéni munkarend

Tanulói jogviszony megszűnése

Felmentések

A tanulók nagyobb közösségei

A házirend nyilvánossága

2. Az iskola működésével kapcsolatos szabályok

Az iskola munkarendje

Napi munkarend

A benntartózkodás rendje, ügyelet

A helyiség-, terület- és létesítményhasználat szabályai

Tanórán kívüli foglalkozások, iskolai rendezvények

Védő és óvó intézkedések

Személyes ügyek intézése

3. A tanulói jogok és gyakorlásának rendje

A tanulói jogok érvényesítése

4. A tanulói kötelességek

5. Késés, hiányzás, a távolmaradás igazolása

A késés

Mulasztások és igazolásuk, távolmaradási, távozási engedélyek

Az igazolatlan mulasztás és következményei (Eljárások igazolatlan mulasztás esetén - 20/2012. Korm. rend. 51. §)

6. A tanuló értékelése. A tanuló jutalmazása, fegyelmező intézkedések. A tanuló fegyelmi és anyagi felelőssége

A tanulók értékelése

A vizsgák rendje

Dicséret, jutalmazás

A tanuló fegyelmi felelőssége

Fegyelmező intézkedések

Fegyelmi büntetés

A tanuló anyagi felelőssége

7. A tanulók és a szülők tájékoztatása

8. A tankönyvellátás rendje

9. Egyéb szabályok

Szociális és normatív kedvezmények

Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

10. Záró rendelkezések

11. A Házirend kiegészítése a támogató iskola, egyéni nyomonkövetés, egyéni tanulási utak és a lemorzsolódás szempontjából

Véleményezési nyilatkozat

Véleményezési nyilatkozat

Véleményezési nyilatkozat

Partnereink